Rémy Heitz párizsi főügyész arról számolt be, hogy a vizsgálatnak nem célja a politikai vagy adminisztratív felelősöket megnevezni, hanem az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánja megállapítani az általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán.

A vádhatóság nem vizsgálhatja sem a köztársasági elnök, sem a kormánytagok felelősségét.

Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős, a kormánytagok tettei ügyében pedig kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova egyébként mintegy nyolcvan panasz érkezett az elmúlt három hónapban.

Az ügyészség által indított nagy központi vizsgálat tizenhárom, szakszervezetektől és egyesületektől érkezett panaszt vizsgál, egy tizennegyedikhez pedig harminchárom feljelentést soroltak be, amelyek többségében magánszemélyektől érkeztek az elégtelenségek bejelentésre szolgáló internetes oldalakra.

A feljelentések többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.

Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, nem szándékos sérülésokozás, mások életének veszélyeztetése és a járvány elleni küzdelem szándékos hiánya, valamint segítségnyújtás elmulasztásának gyanúját vizsgálja, megpróbálja feltárni a döntéshozatali folyamatot az egészségügyi minisztérium illetékes szolgálatainál, s mindenekelőtt Jérome Salomon járványügyi igazgató felelősségét megállapítani.

A főügyész szerint "ha történt büntetőjogi hiba, az több mint valószínűleg - de ez csak feltételezés - nem szándékos hiba" volt a járványkezelésben. Emlékeztetett arra, hogy a törvény pontosan meghatározza azt, hogy bűncselekmény megállapításához bizonyítékra van szükség, nem elégséges az egyszerű hanyagság megállapítása.

Az ügyek együttes vizsgálata az ügyész szerint lehetővé teszi egy közös dokumentáció létrehozását a tudományos ismeretek állapotáról, miután az ilyen típusú szabálysértések esetén a döntéshozók felelősségnek megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a döntés meghozatalának pillanatában milyen eszközök és ismeretek álltak rendelkezésre a járványról - hangsúlyozta Heitz.

A központi vizsgálat nem vonatkozik az idősotthonokra, amelyek ellen helyi szinteken indultak eljárások, eddig kettő Párizsban, egy a fővároshoz közeli Nanterre-ben, egy pedig a délkeleti Grasse-ban.

Franciaországban a járvány kezdete óta 29 209-en vesztették életüket a fertőzés következtében, 18 859-en kórházban, 10 350-en pedig idősotthonokban és egyéb szociális intézményekben haltak meg. A napi halálozások száma az elmúlt héten 30 és 50 közé csökkent.

Az általános karantént március 17-én hirdette ki a kormány, a járvány tetőzése április 9-én volt, akkor több mint 7 ezren szorultak lélegeztetőgépre. Kórházban 14 288 beteget ápolnak az egy héttel ezelőtti 12 315-höz képest. A betegek száma a tetőzés óta fokozatosan csökken, és a kijárási korlátozások május 11-én megkezdett fokozatos enyhítése óta nem kapott új erőre a járvány.