Azok a választópolgárok, akik kiterjesztették nemzetiségi hovatartozásukat az országgyűlési képviselők választására is, szintén ekkortól adhatják le ajánlásukat a nemzetiségi listákra.
Február 12-én, szombaton, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás és a vele egy napon rendezett országos népszavazás hivatalos kampánya a választási eljárási törvény értelmében.

Ekkor lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok is. A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége.

A választási kampányidőszak végéig, vagyis a szavazás befejezéséig, a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is.

A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól és csak ezeken az íveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag "képviselőjelölt-jelölteket" ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.

Az ajánlás érvényességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, azonban a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre. Az ajánlóíveken szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célra nem használhatja fel senki.

Tilos anyagi ellenszolgáltatást ígérni a választópolgárnak az ajánlásgyűjtéskor, ugyanakkor a jelölt, illetve a párt aktivistája a munkájáért kaphat pénzt.

Az ajánlások érvényességét - azt, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokkal, illetve hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet - a választókerületi választási iroda ellenőrzi. Az irodák érvényesnek fogadják el azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és annak alapján a választópolgár egyértelműen azonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a névjegyzék adataihoz képest.

Ilyen csekély mértékű eltérés a többi között az, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha a több keresztneve közül csak az egyiket tünteti fel, illetve ha az ajánló a lakcíme településadatát például rövidítve tünteti fel, de az egyértelműen azonosítható.

Az ajánlóív iránti igényeket február 12-e előtt is el lehet juttatni az országgyűlési egyéni választókerületi irodákhoz (oevi), de az íveket legkorábban szombaton adhatják ki a választási irodák. Az ajánlóíveken egyedi azonosító szerepel és azon az oevi feltünteti a választás típusát, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölőszervezet (közös jelölés esetén a jelölőszervezetek) nevét vagy a független jelölés tényét és a választókerület megjelölését.

A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) vissza kell juttatniuk a választási irodába. Az összes olyan ajánlóívet, amely nem üres, február 25-én 16 óráig kell visszaszolgáltatni, azokat pedig, amelyek nem tartalmaznak ajánlást, legkésőbb február 26-án 16 óráig. Aki ezeket a határidőket elmulasztja, ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.