Az osztrák politikus vasárnap este az osztrák állami televízióban nyilatkozott erről. Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet ugyanitt kijelentette, félreértésen alapultak az első hírek, hogy Magyarország nem támogatja az uniós megállapodást.

„A britek, talán gyorsabban is, mint gondolnánk, megtalálják az Európához visszavezető utat” – mondta Hahn az ORF Im Zentrum című politikai műsorában. Úgy vélekedett, Brüsszelben a tagállamok túlnyomó többsége felsorakozott a mélyebb integráció mellett. „Meggyőződésem, hogy a britek, akik gyakorlatiasságukról híresek, fel fogják ismerni, hogy nincs értelme a különállásnak” – tette hozzá. Hahn szerint erre utal a brit ipar reakciója is. A biztos kijelentette: helyesnek tartja, hogy a többi 26 tagállam megmutatta, „nem zsarolható”.

A 26 tagállam között létrejött megállapodásról szólva azt mondta, nem egyedülálló példa az EU történetében, hogy összetett kérdésekre először kormányközi megállapodás keretében született megoldás, és hogy egy ilyen megállapodás később közösségivé válik. A mostani esetben fontos volt gyorsan cselekedni, hogy az EU megfelelő jelzést küldjön a piacoknak – mondta. Hahn az unióssá vált kormányközi megállapodás példájaként említette a schengeni szerződést. Ezt eredetileg az akkori Európai Gazdasági Közösség tíz tagállamából öt ország – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Nyugat-Németország – kötötte meg 1985-ben, és 1997-ben került be a közösségi jogba.

A vasárnapi brit sajtó egyöntetű értesülései szerint súlyos feszültségeket szít a konzervatív–liberális brit kormánykoalíción belül, hogy David Cameron miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem volt hajlandó csatlakozni az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez.

„Félreértés”

A műsor vendége volt Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet is. A diplomata kijelentette, félreértésen alapultak az első hírek, hogy Magyarország nem támogatja a megállapodást. „A magyar kormány álláspontja egyértelmű: először ki kell kérni a parlament véleményét, mert a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekről van szó” – mondta. Hozzátette, hogy nyolc másik tagállam is így tesz. Hangsúlyozta: a magyar kormány nem mondta azt, hogy Nagy-Britanniával közös állásponton van. A nagykövet a riporter kérdésére kijelentette, hogy Magyarországon nagyon pozitív az alaphangulat Európával kapcsolatban. Hogy milyen lesz a „végkicsengés”, azt nehéz megmondani – tette hozzá.

Andreas Mölzer, az EU-szkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője előzőleg, Magyarországot említve példaként, annak a véleményének adott hangot, hogy tekintettel kell lenni azokra az országokra is, amelyek saját útjukat akarják járni, és nem akarják magukat „a nagyok és Brüsszel döntésének kiszolgáltatni”. A nagykövet Mölzer szavaira reagálva hozzátette: azokban az esetekben, amikor a magyar kormány lépéseit a különutas jelzővel illetik, arról van szó, hogy a kormány egyedül az ország stabilitását tartja szem előtt. Magyarország stabilitása pedig Ausztria számára is fontos – tette hozzá.