Gulyás Gergely hangsúlyozta, új helyzet van azzal, hogy eddig egyes tagállamok voltak azok, amelyek háborúpárti nyilatkozatokat tettek, most azt látni, hogy a NATO is arra készül, hogy aktív szereplő legyen a háborúban.

Úgy folytatta, ez a magyar kormányt azért tölti el aggodalommal, mert látta, hogy ez az egyes tagállamoknál hova vezetett: az Ukrajnának történő segítségnyújtás sisakok szállításával kezdődött, majd a lehető legerősebb, az élet kioltására is alkalmas fegyverek szállításával folytatódott. Ez láthatóan nem hozott győzelmet, nem hozta el a területek visszaszerzését, ugyanakkor a háborút meghosszabbítja - tette hozzá.

A miniszter azt mondta, most a NATO is aktív szereplő lesz az orosz-ukrán háborúban: pénzügyi segítséget akar nyújtani, és fegyverszállításról, ukrán katonák kiképzéséről is szó van. Most már egészen nyíltan beszélnek uniós tagállamok vezetői - köztük elsősorban a francia elnök - arról is, hogy katonákat is kell küldeni Ukrajnába - tette hozzá.

Kijelentette: ez a legrosszabb forgatókönyv, mert világháborúhoz vezethet. Atomhatalmak állnak egymással szemben, ezért a közvetlen konfliktust a NATO-nak Oroszországgal el kell kerülnie - mondta, megjegyezve, ehhez képest a NATO ukrán katonai missziója alapvető változás.

Gulyás Gergely közölte, folyamatosan egyeztetnek a NATO brüsszeli központjával, a kormány azonban továbbra is azt mondja: mindenképpen ki kell maradni a háborúból, és ha erről nem tudja meggyőzni a NATO-szövetségeseket, Magyarország akkor is ki akar maradni a háborúból, és nem kíván részt venni a NATO missziójában sem.

"Nem szállítunk fegyvereket továbbra sem, nem küldünk katonákat és nem engedünk át a magyar-ukrán határon fegyverszállítmányt" - fogalmazott.

A miniszter az amerikai kongresszusi döntés kapcsán arról is beszélt, hogy az őszi elnökválasztásig nem lesz változás az Egyesült Államok külpolitikájában, ez pedig a NATO-ra is döntő hatással van.

Magyarország békét akar, ezért a november 5-i elnökválasztás - békére okot adó - eredményében kell reménykednie - hangoztatta.

Gulyás Gergely beszélt arról is, az elmúlt évek árváltozásait figyelve egyértelmű: "a benzinben és a gázolajban is megfizetjük a háború árát".

Hozzátette: az árakra hatással van az orosz-ukrán háború mellett az iráni-izraeli konfliktus is.

Szerinte a háborús árak akkor fognak jelentősen csökkenni, ha béke lesz. Ezért a reális célkitűzés és a kormány célja, hogy a háborús árakon nyerészkedni már ne lehessen - közölte.

Rámutatott, a benzin és a gázolaj ára Magyarországon régiós összehasonlításban magasabb a környező országok átlagánál.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban azért egyeztetett a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, hogy ne legyen ilyen helyzet, és a szövetség is elismerte ennek az igénynek a jogosságát, ezért a kormány szeretné, ha ez a helyzet valósággá is válna.

A kormány arra szólítja fel a magyar üzemanyagkereskedőket, hogy az árakat vigyék le a környező országok átlagárára - közölte.

Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai az ellenőrzést lehetővé teszik; de ha a kereskedők nem tartják be önkéntesen a megállapodásokat, a kormány lesz kénytelen érvényt szerezni azoknak.

Gulyás Gergely szólt a gyermekvédelmi szabályokat szigorító alaptörvénymódosításról is. A módosító javaslat, amelyet a miniszterelnök nyújtott be, kizárja a lehetőségét, hogy köztársasági elnöki kegyelmet kapjon az, aki kiskorú sérelmére követett el szexuális bűncselekményt vagy közreműködött ilyen bűncselekmény elkövetésében.

A javaslat ugyanakkor eltörli a köztársasági elnöki döntéssel szembeni ellenjegyzést - mondta.

A Fidesz-frakció javaslata ezt kiegészíti azzal, hogy nem évülnek el a pedofil jellegű szexuális bűncselekmények, nincs feltételes szabadlábra helyezés, nincs reintegrációs őrizet, és az elkövetők soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt - közölte.

A miniszter értékelése szerint a módosítások a Belügyminisztérium által a gyermekvédelmi intézményekben elrendelt vizsgálatokkal együtt hatékony jogi kereteket és gyakorlati iránymutatást is adnak majd ezeknek az intézményeknek.

Gulyás Gergely elmondta: az alaptörvény-módosításról szóló javaslat továbbá kétharmados parlamenti döntéshez köti az uniós közös hitel felvételét.

Megjegyezte: az Európai Unió hitelközösséggé alakítása láthatóan sokaknak célja lett, akik európai egyesült államokról álmodnak. A koronavírus-járvány után a helyreállítási alap létrehozása érdekében egyszeri megoldásként fogadta el a közös hitelfelvételt a magyar kormány is, de "rosszak a tapasztalataink ezzel".

A módosítás a honvédségi csapatmozgásokat is érinti, alkalmazkodva a háborús helyzethez, amelyben gyors reagálásra van szükség. A magyar honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásáról, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről tartalmaz részletes szabályozást.

Gulyás Gergely bejelentette azt is: május 8. és 10. között Budapest vendége lesz Hszi Csin-ping kínai elnök.

Magyarország érdeke - mondta, hogy "minél többekkel ápoljunk jó gazdasági viszonyt". Kína a világ egyik vezető hatalma, és a kormány úgy gondolja, hogy a gazdasági kapcsolatokban nem érdemes ideológiai korlátokat felállítani.

Megjegyezte: Szijjártó Péter külügyminiszter jelenleg is a látogatást készíti elő Kínában.